Hűvös februári reggel volt amikor kilépett az ajtón. A tegnapi fél üveg bor még éreztette hatását a fejében, halk duruzsolást hallott szüntelenül. Hiába ivott rá két kávét, és bevett egy Algopyrint, a zakatolás nem csendesült. A munkába pedig menni kell, már így is sokat jelentett beteget, amit orvosa utólagos támogatásával legalizált. Felhúzta kesztyűjét, sálját szorosabbra kötötte és elindult. Apró lépteivel már messze távolodott a kaputól, mikor átvillant agyán: A postaláda. Innen már nem mehet vissza, mert elkésne, egyébként meg a szórólapokon és csekkeken kívül nem ürített mást még ebben az évben. Egész délelőttje pocsék volt, a fejfájás ebédig kitartott. A délutáni két tárgyalásán már csak a fáradtság tünetei ültek ki az arcára. Későn végzett a szokásosnál, a félhold fényébe ért csak haza. A reggel elfelejtett ládanyitást ezúttal nem maradt el. A szokásos reklámújságok között azonban, meglepetésre egy fehér, feladó nélküli boríték is fogadta. Érdekes, gondoltam amíg a lépcsőházban felfelé lépdelt. Becsukva az ajtót maga mögött septében lepakolt mindent, és kíváncsian feltépte az borítékot. Egy kézzel írt három sornyi szöveget olvasott:

Tisztelt Hölgyem!
Hetek óta figyelem, s levontam a következtetéseket, őrülten szeretem. Kérem tiszteljen meg jelenlétével este hétkor., a Nagyposta előtt fogom várni. 2011.02.14.

Aláírás itt sincs. Ránézett az órájára, 18:55...azonnal a telefonhoz nyúlt és kapkodva tárcsázott. - István? Ne haragudj hogy most de...mindegy is, indulok, sietek, megvársz? Én is szeretlek Valentínom! - súgta,miután egy könnycsepp gördült rá telefonjára.
Hűvös februári este volt amikor kilépett az ajtón...

Nem vagyok dohányos, mondhatni inkább passzív masszív cigarettázó, ám mégis elgondolkodtam ezen a faramuci rendeleten, ami a minap lett hatályos. Most akkor hogy is van ez? Tilos a dohányzás a BKV megállóiban. Pont ott ahol általában minden dohányos elszív egy hétcentist. "Csak rágyújtottam s már jön is a villamos" - ismerjük jól a Murphy törvény idevágó átalakított változatát. Keresem a rendelet értelmét, de nem látom. Merthogy zárt helyen, ahol a normális légcserélődés nem megoldott elfogadom sőt támogatom a dohányosok koncentrált elhelyezését, hiszen a füst egészen zavaróvá válik, hangsúlyozom zárt terekben. Na de a szabad ég alatt, ahol egy gyenge szellő kilométerekre repíti tőlem, másodpercek alatt? A rendelet másik érdekessége az állomás, megálló definíciója: tömegközlekedési megállónak, állomásnak minősül: a tömegközlekedési járműre történő fel- és leszállás lefolytatására, illetve a tömegközlekedési járműre történő várakozás céljára közterületen elkülönített terület, amely, ha kiépítése (így járdasziget jellege, korlátokkal való ellátása stb.) jellegéből vagy egyéb jelzésből más nem következik, a megállót, állomást jelző táblától a járda területéből: autóbusz, trolibusz járműveknél csuklós jármű esetén 2 m széles és 18 m hosszú, egyéb jármű esetén 2 m széles és 12 m hosszú, kettős megálló esetén 2 m széles és 36 m hosszú terület, villamos járműveknél 2 m széles és 55 m hosszú terület, HÉV járműveknél 2 m széles és 120 m hosszú terület, valamint a megállóhelyeknél létesített utasváróhely.
Tehát ha a BKV az csökkent utasforgalom kiszolgálására költségcsökkentés miatt ,mondjuk a csuklós buszokat hétvégén rövidebbre cseréli, akkor sokkal közelebb lehet várni a cigivel a buszt. :) Gondolom, a közterület-felügyelőket és az ellenőröket mostantól felszerelik mérőszalaggal, így majd képesek lesznek mindenkit bepozicionálni. Esetleg közbeszerzésen lézeres távmérőt is vehetnek milliókért. De miért van olyan érzésem nem ettől lesz kevesebb cigarettacsikk a megállókban?
Ahogy rágyújtasz, jön a villamos. Mostantól nem fog jönni. Legalábbis hamar nem. Jön helyette egy másik sárga, de ezt már a kezedbe nyomják, és csak a postáig visz majd el...

Lemaradt egy bejegyzésről? Szeretné nem csak online olvasni a METSZETEK-et? Elküldené ismerőséne, vagy csak archiválná az utókornak? Itt a megoldás: Íratkozzon fel HÍRLEVELÜNKRE!
Havonta megjelenő kiadványunkban összegyűjtjük Önnek a legnépszerűbb, legolvasottabb bejegyzéseket, egy-egy csak a hírlevélben megjelenő ajándék iromány társaságában. Csak két kattintás. Megéri!

[ALO-EASYMAIL-PAGE]

.

Nézegetem, táblák, ábrák mutatják mi hol van a városban, de bárkit meg is kérdezhetünk. Egy jó térképpel is meg lehet találni a keresett dolgokat. GPS segítségével is célba érünk, s ha már ismert helyen járunk ott van a memóriánk kognitív térképe...Megannyi segítség a helyes út kiválasztásához, mégis sokszor eltéved az ember...Eltéved, az élet sűrűjében. Csak tétován teng-leng, toporog, merre menjen, merre induljon, s ha indul jó felé megy-e, kell-e visszajönni, s ha igen honnan? Ilyenkor nem találja helyét a világban, nem tudja honnan jön, és hová is tart. Labirintuseffektus. Falak közt utak, és ajtók. Mind hordoz egy-egy titkot, s csak akkor tudjuk meg hasznos-e ha kinyitjuk, és átlépve rajta megtalálhatjuk a helyes irányt. De nincs idő mindet kinyitni, sőt, nincs mindegyikhez kulcsunk sem. S nincs tábla, nincs kérdezősködés, nincs térkép, nincs műholdas navigáció, pusztán a jó szerencse, és a megérzés...Ám ezek sokszor jobb útjelzők bárminél!

Nyikorgott a létra amikor ráléptem első fokára. A többi is hangosan felszisszent miközben felfelé haladtam. Öreg volt már, lassan ki is kell cserélni. Nehéz volt karom alatt egy dobozzal a meredek létrán egyensúlyozni, de épségben felértem. Meleg volt, fent különösen az, mint egy szaunában, úgy éreztem magam. A cserepek között beszűrődő fény titokzatossá tette az egész teret. Árnyékok mindenütt. A félhomályból előtűnt egy hintalófej és centis porlepte már be a rossz orosz tévét is. A kacatok dohos szaga áradt szerteszét. Rengeteg doboz mindenütt, s most hoztam még egyet, pedig már így is zsúfolásig telve az egész tér. "-Nem kell azt becsomagolni" - visszhangzott fejemben anyám néhány perccel ezelőtti mondata. De én hajthatatlan voltam, s a filctollal gondosan megjelöl dobozt letettem a többi közé. Megkönnyebbülést érezve hagytam ott ezt a különös világot. A múlt kísértete járta helyen csak kidobott, megunt, használhatatlan dolgokat találunk. Ide hordjuk mindazt amit már nem használunk, s amiktől lent már alig férünk el. Így tettem akkor én is, mint oly sokszor már. Az utóbbi időben azonban csak üres dobozokat vittem fel. Ennek ellenére mégis tele van a padlás.Tele, az üres ígéretekkel...

A II. kerületi újság (Hegyvidék) apróhirdetési rovatában találtam, nyilván nem véletlenül itt. Talán megfordult a világ, s már nem minket vásárolnak fel. Gondolom azóta égnek a vonalak, és szervezik a befektetői körutakat az Egyesült Államokba vagy éppen a Kanári-szigetekre... Az lemaradhatott, hogy főleg szállodaipari befektetőket várnak, egy HOTEL KALIFORNIA felépítéséhez..:-D

1995.-öt írunk. Minden ekkor kezdődött. Andy játékai megelevenedtek szobájában, s egy sajátos, újszerű képi világot hoztak el nekünk. Úttörő kísérlet volt ez arra, hogyan is lehetne a harmadik dimenziót becsempészni a síkbeli mozivászonra. Egy egész estét betöltő film, az első, amit csakis számítógépek segítségével hoztak létre. Az események pedig innen felgyorsulnak. Pár évvel később egy bogár (ami hangya) kalandos életét követhetjük nyomon, válaszul a szintén hangyakalandot feldolgozó első konkurencia filmjére. Ez a világ kétpólusúvá válik. A Pixar és a Dreamworks a sikeres "belépőik" után, gyorsan felduzzadnak óriáscéggé nőnek, s a filmvilág ezen szegmense, jó ideig csak róluk szól. Évente licitálnak egymásra, egy-egy új darabbal. Adott már a technika, csak ötlet kell és türelem. A Toy Story második részére megjelenik egy öntörvényű ogre, akivel nem bírnak a konzervatív üzemi termelést felvonultató Szörny Rt. munkatársai, s az új kategóriában kiosztott "Aranyoszkár" (2001.-től a legjobb animációs filmeknek is jár) végül is a a mocsárba landol. A bohóchalak víz alatti életére, válaszul egy szintén mélységi történetet mesélnek el cápáink. Ha egy üzlet beindul. A animációk népszerűsége töretlen. Kortalanok, könnyen emészthetők és nem utolsó sorban látványosak. Ez látszik is a nézettségi mutatókon. A sikereket ugyan kismértékben növeli (ami mára már jól bevált szokássá vált) hogy a szereplőknek ismert színészek kölcsönzik a hangjukat, a fő vonzalom a látványban rejlik. Épp ezért 2002-től folyamatosan jelennek meg más stúdiók, megvillantva tudásuk legjavát, s teret követelve a kétpólusú birodalomban. Jönnek mamutostul, robotostul, pingvinestül, Robinsonostul , de vannak itt csirke, galamb, medve. trónkövetelők is. Kavargunk térben és időben, emberek és állatok világában. A sövényen innen és túl, a kaptárak világán át, bepillanthatunk egy szuperhős család hétköznapjaiba. Olyan világok ezek, ahol egy patkány lehet egy elismert párizsi étterem főszakácsa, ahol a pingvinek a hullámlovaglás királyai, és a legjobb harcművészek Pandákból születnek. Ahol a beszélő kutyahősök megmentik barátjukat, ahol megismerhetjük milyen is a robotszerelem, s ahol egy szürke lufiárus elérheti gyerekkori álmát. Nevelhetünk sárkányokat, és eljátszhatunk a gondolattal milyen lenne emberként egy idegen bolygón... A képzelet nem ismer határokat, s ebben a "saját magunk" kreált világban mindent megteremthetünk, a szabadon szárnyaló fantázia megjelenítése pedig most már nem lehetetlen. A filmvilágra jellemző tendencia azonban itt is látszik. Folytatunk vagy feldolgozunk. Így kerülhetett a mozikba a Shrek négy résszel, a Jégkorszak és a Toy Story valamint a Nagyon Vadon is három-hárommal, de a Madagaszkárnak, a Túl a Sövénynek is készült folytatása. S jön majd a Verdák 2, Kung-Fu Panda 2, Táncoló talpak 2, Szörny Rt 2. A klasszikus Karácsonyi Ének feldolgozása sem véletlen, a jól bevált mítoszok (Clone Wars) ilyen megjelenítése is biztos siker. Ismert karakterek és az egyszer már elért eredmények kockázatmentessé teszik a folytatásokat, tudjuk. Épp ezért kezdtük ekkor úgy érezni, kicsit sok ez így egy olvasatra. Sok stúdió, sok új filmmel, sok folytatással. Elcsépelt, felhígult, a hátunk közepére se kell több ilyen "rajzfilm" - gondoltuk. Ám ekkor egy pár éve megjelenő új vetítéstechnika (technikák, amelyek már képesek élethűen szimulálni a háromdimenziós tereket) új lendületet adott. Egy speciális szemüveg segítségével, legyen akár IMAX akár 3D Real (bővebben itt) technológia a jelenetek központjába csöppenünk, sajátos szereplőkké válunk. Az eddig megszokott előttünk zajló események mostantól körbevesznek bennünket. A CGI (Computer Animated Imagiery) alkotók korábban egy ilyen világ megteremtésén fáradoztak, s tessék, most ölükbe pottyant az egész kreáció! A már meglévő filmjeiket sorra alakítják át ezen 3D változatokra, (pl. Toy Story 1-2.) sőt, a jövőbeli összes terveiket is ez irányba terelik. A műfaj újra virágba burkolózik. S hogy mit várhatunk ettől? Lesz egy két elcsépelt folytatás vagy feldolgozás, de lefogadom lesz részünk az "eddig megszokott", maradandó élményekben is. Egy biztos, mindet megnézhetjük majd 3D-ben, s ha a történetek nem is, de a látvány majd kárpótol! Bizonyos szintig...:D

A komputeranimációs filmek teljes listája itt elérhető.
.

Elkalandoztam egy kicsit a karikatúra világába...

Nemrég még a 102 éve spanyol bácsiról cikkeztem, és tessék én is kezdem közelíteni őt. Na nem években, bejegyzésekben. Merthogy ez itten kérem szépen a 100. Van aki nem hiszi? Számoljon utána..:-)
Volt itt hosszú, rövid, színes, egyszínű, humoros, fájdalmas, képes, filmes, verses, zenés...bejegyzés. Vegyesvágott. Pedig ezek nem mások mint, jelenetek egy agyműtétből, vagyis a szerző (f)elmetszett elméjének darabjainak bemutatása, írásos formában... Köszönöm, hogy bemosakodott, és részt vett az operációban! :D
Azért ha lemaradt volna valamiről kedves Olvasó itt mindent megtalál az archívumban. Arra az esetre meg ha nincs éppen online lehetősége készítettem egy kivonatot, az elmúlt bejegyzésekből, s ezennel átnyújtom Önnek szeretettel!

A PDF letöltése: METSZETEK - kivonat

Most pedig álljon itt jónéhány vélemény, Önöktől, Tőletek, a teljesség igénye nélkül megőrizve az anonimitás szigorát. Aki esetleg magára ismer az nem a véletlen műve...hanem a pontos idézésé! :D

"Csak szólni akartam, hogy szépeket írsz a metszeteken"

"Csípem az írásaidat mert rövidek, tömörek...ugyanakkor gondolatébresztőek...ami szerintem egy blognál nagyon fontos...talán néha kicsit lehetne személyesebb...persze nem ismerlek, úgy lehet h van benne személyes vonatkozás bőven, csak én ezekről nem tudok :)"

"Nekem legjobban azok a bejegyzéseid tetszenek, amik az "Élet" címszó alatt vannak. Úgy érzem az áll hozzád legközelebb, mert kibontakozhat a kritikai érzéked,és azért jó olvasni, mert a mindennapokról szólnak, amiben élünk."

"Azok a kedvenceim, amelyben az Élet kategóriát jelölöd meg, lehet, h azért mert szentimentális és romantikus vagyok, de én pont ezt szeretem az írásaiban is. :) "

"Azok a kedvenceim, amelyben az Élet kategóriát jelölöd meg, lehet, h azért mert szentimentális és romantikus vagyok, de én pont ezt szeretem az írásaidban is. :) "

"Tetszik a konzervatív értékrend, amit képviselsz az írásaidban. Ezeket az értékeket ma sokan nem mondják ki, szégyenlik. Te mégis megteszed. Viszont, ha csiszolnál a stílusodon, szerintem sokkal több olvasód lenne. Ha kevésbé lennél közhelyes és érzelgős, szerintem hatásosabbak lennének az írásaid. Én a helyedben a szinonimákkal is csínján bánnék. Egy árnyalattal komolyabb hangvétel szélesebb körben tudná megmozgatni az emberek fantáziáját."

"Szerintem vegyesen írsz hírekről, érdekességekről és olykor érzésekről is, nekem ez is tetszik, mert őszinte. Ha nem az lenne a soraid nem érintenék meg és olykor nem késztetnék (el)gondolkodásra az embert."

"Amelyik a nosztalgiázásról szólt az nagyon tetszett,de volt több is. Nincs kedvenc. "

"Egy jó tanács,nem írj minden nap, egyébként k...a jók!"

"Jók a metszetek!"

"Érdekes dolog ez a blogolás....Végül is egy csomó olyan dolgot ír le az ember, amit nem feltétlenül vállal bármelyik ismerős előtt..."

"Véletlenül akadtam rá, és nagyon tetszettek az írások"

"Olvasom ám a Karcolatokat! :D Jók!
- Mit?
- Nem karcolatok?
- Nem. Metszetek.
- Azt-azt! :)"

"Nééééééékem tetszik, gratulálok! Ez egyfajta gondolatkivetítő...Ki versben, ki csak úgy, ki blogban...ez jó dolog. Egyszer majd tán cikk kommentátor leszel egy újságban...hátha. :D"

"A metszetek klassz és örülök, ha az ott olvasott dolgok őszinték és tőled-belőled jönnek, szerintem ezen ne is változtass hiszen Te ilyen vagy és mindenki így szeret!!!"

"S ez is fent lesz a metszetek.com-on? :)"

"Nem is néztem ki belőled hogy ilyeneket írsz!"

"Egyre jobbak a metszeteid..."

továbbá számtalan, csillag,tetszik-gomb, hüvelykujj, megosztás....stb.

KÖSZÖNET MINDENÉRT! Ha nem haragszotok ezek tudatában folytatom...:D

U.i. Ha valakit érdekel, hogy melyik idézet tartozik hozzá, keressem levélben, vagy a memóriájában! :D

.

Elsőnek lenni jó dolog, bárhol is legyen az ember. Megnyerni valamit, maga mögé utasítva a teljes mezőnyt, a legjobbnak lenni valamiben, méltó büszkeséggel ruházhatja fel azt, aki eléri. Dicsőség, siker, öröm. De nem csak a versenyszellem értelemében lehet valaki első. Ki ne emlékezne első szavára, első betűjére, vagy első csókjára? Mindenki megingott az első lépéseinél, és sosem felejtjük el amikor először ettünk paprikás krumplit! Emlékszünk ki volt az első ember aki levegőbe emelkedett, vagy az első ember a Holdon? Ki lépett először az amerikai kontinensre, és ki olvasta fel először a Nemzeti dalt? Tudjuk, hát persze, hogy tudjuk! Mert az elsőket megjegyzik, felírják, elmentik. Utánuk ugyan megtették, elérték, megcsinálták már "akár több ezerszer" mások, mégis ők voltak a legkorábbiak, az úttörők. Az első megnyitnak, elindítanak, de mondhatom beindítanak. Valami újat. Első pedig csak úgy lehet valaki/valami, ha utána lesz másik aki/ami “belelép ugyanabba a cipőbe.”
Az elsők páratlanok, mindig egy van belőlük. Ők elhozzák a kezdetet. Nehéz dolguk van így, hiszen minden kezdet nehéz. Az újdonságot hozzák, egy olyan valamit, amit addig még nem tapasztalhattunk. Hoznak vele kíváncsiságot, s izgalmat, misztikumot. De Átjárja őket a bizalmatlanság, kellenek ők nekünk? Nem biztos, épp ezért nehezen választjuk őket elsőre...meg amúgy is az ember hajlamos félni az újtól! De ha eljönnek, (s követi őket több hasonló), akkor fontossá és meghatározóvá válnak életünkben. Az idő múlásával pedig megajándékoznak bennünket szép emlékekkel...

Viszont azért jó lesz vigyázni, ha elsők vagyunk, ugyanis az első fecskék sem csinálnak nyarat, ha megérkeznek, s hamarosan követi őket jó pár nyárcsináló! :D

Kapcsolódó bejegyzés: Az utolsó(k) .