gondolatok mindenről

Az idő majd megoldja

2012/07/02. - írta: Garas Attila

Hányszor, de hányszor hallom, az idő majd úgyis megoldja...Mit is old meg, mit segít, mit ad? Azon kívül hogy átrajzolja arcunkat néhány ránccal, összemeszesíti izületeinket, és ritkítja hajszálaink mennyiségét azon kívül nem sokmindent csinál,csak telik. A dolgokat saját irányításunkban kell tartani, nem bízhatunk senki és semmi másban, így az időben sem. Saját tetteinkért saját magunk felelünk. Persze az idővel öregszünk, és egyre többféle szituációban találjuk magunkat, így szert teszünk egy olyan tapasztalatra, amellyel már döntéseink is könnyebbek. Kétszer már nem kell belelépnünk ugyanabba a lyukba, mert tudjuk hol van. Tanulunk. Elkerülni a kellemetlent, keresni a kellemest. Az idővel sok sok példa lepereg előttünk, amiből szelektálunk, s már előre látjuk mi történne ha... Az élet művészete ezen dolgok megfelelő elraktározása memóriánk leggyorsabb tárába. A tár feltöltése pedig sok-sok időt igényel. A mondás tehát igaz, az idő tényleg megoldja problémáink, de közösen, velünk!

Címkék: idő
Szólj hozzá!

Tiszavirág

2012/06/19. - írta: Garas Attila

Csak egy nap az életük. Születnek, élnek, termékenyítenek és meghalnak. Nekik három órát adtak. Ennyi idő alatt kell párt találni, élni egy kicsit és utódot nemzeni. Ráadásul sokan vannak. Rengetegen. A véletlenek irányítják őket. Az első jött menttel is szóba állnak, mert sürget az idő. Döntés másodpercek alatt, ismerkedésre végkép nincs lehetőség, átgondolt, megfontolt párválasztásra meg pláne, és mindeközben még a ragadozók is leselkednek rájuk. Gyerünk és csináljuk a jelszó, most vagy soha. Mert csak ez fér bele. Sallangoktól, kliséktől mentesen, csak a lényegre koncentrálva, hogy teljesítsék legfőbb küldetésüket, és átmentsenek valamit az utókornak. Ha mást nem magukat. Másokkal meg nem is foglalkoznak. Nekik három órájuk van, nekünk jóval több, sokunknál azonban mégsem fér bele a másikkal való foglalkozás, a kötelező sallang és az átgondolt cselekvés sem, éppúgy mint a másik igazi megismerése. Csak tudnám hová sietünk...

Címkék: élet
Szólj hozzá!

Offisöl mjuziksz – 1996 – Atlanta – 4. rész

2012/06/19. - írta: Garas Attila

Atlanta, 1996, már megint egy kétszámos olimpia. Nem tudom miért nem sikerült egyre minimalizálni a hivatalos nóták számát, de ennek az olimpiának is kettő slágere akad.

Elférni nem is fértek el egymás mellett az egyik a megnyitót, a másik a zárórendezvényt színesítette. A "The Power of the Dream" címűt dalt, Celine Dion tolmácsolásában ismerhetjük, szerzője David Foster (nagykedvencem) és Babyface, de Linda Thompson is besegített. Foster már rutinosan nyúlt a rendezvényhez, hiszen az 1988-as hazájában rendezett kanadai téli olimpiára "Winter games" címen már kreált egyet, bár az csak egy instrumentális szerzemény. A dal tipikus Celine szám. Símogató, dallamos, lágy, hozza a megszokott kötelezőt a dívától. Helyén a vokál, a refrén, tele fúvóssal igazi örömzene, tele az "álmok energiájával."

A másik szerzemény talán az doboknak és a latin érzésnek köszönhetően mégis energikusabbra sikerült. A záróünnepségen hallhattuk a "Reach" című dalt, (Gloria Estefan és Diene Warren szerzeményét) Gloria előadásában. A dal sajnos alulmaradt az 1997-es Grammy választáson Tony Braxton: Un break my heart-jával szemben (- szintén Warren szerzemény, producer David Foster!!!). A zeneszámból készült egy spanyol verzió is, amelyen neves latin sztárok énekeltek egy-egy sort, úgymint John Secada, Ricky Martin vagy az öregebbik Iglesias) Érdemes meghallgatni, jobb mint az eredeti! :)

Kapcsolódó bejegyzések:

Offisöl mjuziksz – 1984 – Los Angeles – 1. rész
Offisöl mjuziksz – 1988 – Szöul – 2. rész
Offisöl mjuziksz – 1992 – Barcelona – 3. rész

 

Címkék: zene sport Olimpia
Szólj hozzá!

Te mit szeretnél?

2012/06/15. - írta: Garas Attila

Dönteni nehéz. Bárhol, bármiben. Kényelmes? Jól áll? Nekem való? Kell ez nekem? Megéri? Ismerős kérdések. Elbizonytalanodunk. Bárhol, bármiben. A kérdések meg csak jönnek. Tartós? Hozzám illő? Megbízható? Másoknak is tetszik-e? Túlkínálat van. Bárhol bármiben. Megszoktuk már, bárhol bármiben. De jó is lenne összegyúrni dolgokat. Csak kivenni a nekünk illő részeket, összeollózni, majd összetenni tulajdonságokat. Ezt sajnos nem lehet. Semmiben. Marad a belső döntés képességének az elsajátítása, amely mindig a segítségünkre lesz. Bárhol, bármiben. Legyen cél, legyen ok, legyen motiváció, s akkor minimális a bizonytalanság. Meg kell tanulnunk válaszolni a legfontosabb kérdésre: Mit szeretnék? Nehéz, hanem a legnehezebb, de ha megvan, végtelen egyszerűvé vállnak döntéseink, bárhol bármiben.

Címkék: élet Pszicho
1 komment

Rendet kell tenni!

2012/06/15. - írta: Garas Attila

Van úgy hogy minden összekavarodik. A félig elolvasott könyv a konyhaasztalon, a mosatlan zokni a hálószoba közepén, az esti vacsora tányérja az ülőgarnitúrán. Morzsa a laptopon, kávéscsésze a fotel karfáján, szétdobált holmik a a legalsó polcon, a padlón. A rend nem csak a szabad utat jelenti az ajtótól az ágyig, hanem egyfajta energiaminimum. A lehető legkisebb energiabefektetéssel megtalálni dolgokat, átlátni a helyzetet, nyugalmat , megnyugvást sugároz. Az életnek meg erre van szüksége. Sokszor, sok helyen. Ne legyünk zsenik, akik átlátják a káoszt, legyünk ostobák és tegyünk rendet. Mert rendnek kell lenni. Ordo est anima rerum vagyis rend a lelke mindennek. A polcon, a padlón, ugyanúgy mint a lélekben. Azt hiszem az utóbbiban nehezebb a rendcsinálás, de megéri!

Címkék: élet Pszicho
Szólj hozzá!

Offisöl mjuziksz – 1992 – Barcelona – 3. rész

2012/06/13. - írta: Garas Attila

Ha azt mondom Andrew Loyd Webber, te azt mondod musical. Én mégis azt mondom rá: 1992, Barcelona. Való igaz a musical koronázatlan királyáról keveseknek ugrik be a katalán főváros olimpiája, pedig a hivatalos dalt ő komponálta. "Amigos para sempre" vagy ha úgy tetszik "Friends for Life" A dalt a zeneszerző felesége Sarah Brightman (szorán) és a spanyol Jose Carrereas (tenor) tolmácsolásában került milliók el, az olimpia záróünnepségén. Brightman egyébként az első, akit kétszer is meghívtam dalt előadni az Olimpia kapcsán, a barcelonai fellépést 16 évvel követte egy pekingi is. Ha nem az olimpiára írták volna, tényleg azt gondolná az ember hogy egy musical betétdal, s nemcsak mert duett, hanem mert Webber! Ha esetleg csak a dallam van meg, az sem baj, majd megköszönjük a mi Gyuri bácsinknak és kedves Klárikájának, hogy "Barátok amíg élünk" című magyarításukkal végighaknizták egész Magyarországot.

A 92-es nyári játékoknak azonban nem csak egyetlen hivatalos (pedig abból egy szokott lenni) dala volt, hanem a megnyitón egy másik, szintén duett is felcsendült. A szimplán csak "Barcelona" címet viselő alkotás, is királyi szerző alkotása. Párdon királynői, merthogy a Queen énekese Freddie Mercury követte el, s előadására társának választotta a spanyol operaénekest, Montserrat Caballé-t. A szólam és a nemzeti összetétel azonos, (ez is szoprán-tenor, és britt-spanyol) de a műfaj már inkább az opera és a rock kapcsolatát szimbolizálja, s nem éppen a populáris világnak készült, annek ellenére hogy az operahajlítások miatt egészen fülbemászósra sikeredett. A dal 1987-ben már megjelent, és 1988. októberében már el is érte Barcelonát, azon az ünnepségen adták elő élőben, amelyen az olimpiai zászló megérkezését ünnepelték. Hol volt még ekkor 1992? Sajnos messze, mert Mercury utolsó élő fellépése volt az említett 1991-es halála előtt, így nemhogy a dal sikertörténetét, de az olimpiát sem élhette meg. 92-ben köszönhetően az eseménynek újra a slágerlistákra élére ugrott a dal, sőt még 1999-es Bajnokok ligája barcelonai döntőjének megnyitóján is szerepelt, (Manchester United - Bayern München 2-1) ahol Caballé mellett a férfi szólamot már csak lemezről, Freddie személyét pedig már csak a kivetítőn élvezhettük.

 

Kapcsolódó bejegyzések:

Offisöl mjuziksz – 1984 – Los Angeles – 1. rész
Offisöl mjuziksz – 1988 – Szöul – 2. rész
Offisöl mjuziksz – 1996 – Atlanta – 4. rész
Offisöl mjuziksz – 2000 – Sydney – 5. rész
Offisöl mjuziksz – 2004 – Athén – 6. rész

 

 

 

 

Szólj hozzá!

10 fontos dolog a fociról, hozzá nem értőknek

2012/06/12. - írta: Garas Attila

Itt az EB, s összeállítottam 10 fontos dolgot amit a focihoz nem értőknek feltétlen tudni kell:

1. A mérkőzésen akárhányat is sípolnak, nem indulnak el a vonatok

2. A szögletzászló minden sarokban egyforma, és nem a játszó csapatok nemzeti lobogói

3. A játékosok száma 11, de ez rossz magaviselet miatt csökkenhet ahogy telik az idő

4. Lesen lenni nem szabad, még ha vadászengedélye is van a játékosnak

5. A labda nem azért készült műanyagból mert a bőr drága dolog

6. A kapufák fehérek, hogyha havazik akkor se takarja el őket a hó

7. Itt kivételesen fűre lépni szabad, de szemetelni a gyepen továbbra is tilos!

8. A kapusok nem tudnak kesztyűbe dudálni, hiába abban védenek

9. A játékosok hátán lévő szám nem feltétlen intelligenciahányadosukat jelzi

10. A kapun lévő háló nem alkalmas apróhalak halászatára

Jó szurkolást! :)
 
Szólj hozzá!

Offisöl mjuziksz - 1988 - Szöul - 2. rész

2012/06/05. - írta: Garas Attila

Az második ázsiai olimpiát (első Tokió, 1964) Szöulban rendezték, s már a 24. volt a sorban. A magyar szempontból kiemelkedő sporteseményen 159 nemzet, 8391 sportolója vett részt. Az olimpia hivatalos zenéjének címe: Hand in Hand. Szerzője az a Girogo Moroder aki már az előző olimpia hivatalos lemezére is komponált művet. Moroder egyébként nem kis név a szakmában. Többszörös Grammy, Golden Globe és Oscar díjas alkotás van mögötte. Ő szerezte többek között a Top Gun betétdalát a Take My Breath Away-t (Berlin előadásában, 1987 Oscar díj - legjobb zene) a Túl a csúcson, a Végtelen történet, a Sebhelyesarcú zenéjét, de a Flashdance dalait is ö követte el. Együtt dolgozott olyan nagysikerű előadókkal, mint Bonnie Tyler, Joe Esposito, Irene Cara, Olivia-Newton John, de említhetném A Szöuli zenét Amii Stewart-ot is. Ennek ellenére az olimpia hivatalos dalát mégis egy addig (és azután is ismeretlen) helyi banda adta elő, (akivel később még két lemezt összehozott Moroder), mint a KOREANA. Aki meghallgatja az ízelítőt kap a 80-as évek tipikus popzenéjéből, légy dallamok, diszkós alapokon nyugvó barátságos szám, a férfi és női szólamok váltakozásával. Fülbemászó, dallamvilág, amolyan lassított "italiandisco"-feeling. Az olimpiai után Moroder annyira belejött a "offisöl mjuzikok" világába, hogy a két évvel később szülőhazájában rendezett futballvilágbajnokságra egy egész lemeznyi új anyagot is összehozott az eurodisco másik jelentős képviselőjével a mostanra már csak musicaleket (Elisabeth, Vámpírok bálja, Mozart) jegyző Michael Kunze-vel.

Folytatása következik....

Kapcsolódó bejegyzések:

Offisöl mjuziksz – 1984 – Los Angeles – 1. rész
Címkék: zene Olimpia
Szólj hozzá!

100 000

2012/06/04. - írta: Garas Attila

100 000. Egy szám 99 999 és 100 001 között. Csak egy szám, amely most mégis egy lélekhatár. Sokat is jelent NEKEM: Pár napja a metszetek.com ugyanis elérte a 100 000 oldalletöltést. Vagyis klikket. Egy közepes minőségű egérnek ennyi kattintás már "megfájdul". Ezt azonban szerencsére nem egy egér követte el, s így nem is egy kéz. A nem egészen két év alatt összegyűlt mennyiség öröme így nem csak az enyém, hanem mindannyiunké! :)

Nagyon köszönöm hát mindazoknak akik soraimmal koptatták az egereiket, és szürkeállományukat! :)
 
Szólj hozzá!

Offisöl mjuziksz - 1984 - Los Angeles - 1. rész

2012/05/29. - írta: Garas Attila

Vagyis hivatalos zenék. Megszokott, hogy a nagyobb világot megrengető sporteseményekre ( s egy Olimpia évében nem is gondolok másra) egy-egy hivatalos zeneszámmal egészítik ki az Olimpiákat kísérő image-t. A hivatalos logó, a kabalafigura és a többi vizuális megjelenítő eszköz mellé beszivárgó lelkesítő dalok sorait neves zeneszerzők jegyzik, akik általában felkérésre dolgoznak. Nem is tudom érhet-e nagyobb megtiszteltetés egy zeneszerzőt minthogy komponáljon az Olimpiára egy számot, de gyakori hogy pályáztatás útján döntik el mely dallam kerüljön az örökzöldek közé. A hivatalos számok azonban nem összekeverendők a nemzeten belül született dalokkal. Elég sok olimpiai csapatnak írnak hazai szerzők lelkesítő számokat, amelyek gyakran ismertebb melódiákká válnak, mint az ofisöl mjuzikok. Ilyen pl. a nemrég meghalt Whitney Huston slágere is, a One moment in time. Az 1984-es Olimpiának még nem is volt hivatalos dala, helyette egy egész albumra való anyagot állítottak össze az amerikaiak. Született egy hivatalos téma és fanfár úgy unblokk az olimpiához, amelyet filmzenéiről híres John Williams jegyez. (Ha valaki meghallgatja nem kell bemutatni mely filmek zenéit is hangolta Ő) Az albumon olyan sztárok adnak elő mint a Foreginer, a Toto vagy éppen a Rocky filmzenéiből nevet szerző Bill Conti. Én mégis Giorgo Moroder - Reach Out című művét választottam.

Jövő héten folytatjuk...

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása