Mostanában egyre több isntrumentális zenét hallgatok. Egyfajta öntörvényűség. Ne mondja meg nekem a szöveg hogy mit kell hallanom, majd én hozzáteszem saját kis érzelemvilágom, a zene úgyis azért van hogy elmerüljünk benne. Kedvenc hangszerem a szaxafon, így nyílván a legtöbbet nyúzott dalok is ebből a hangszerből kerülnek ki. Álljon itt most egy tizes lista, mik is szoktak a fülmben csengeni! Jó zenehallgatást! :)

1. Dave Koz - You make me smile

2. David Sanborn - The Dream

3. Eric Marienthal - Just around the corner

4. Kenny G - The Moment

5. Candy Dulfer - Don't Go

6. Jeff Kashiwa - Around The World

7. Grover Washington Jr. - Winelight

8. Paul Taylor - One The Move

9. Michael Lington - Show Me

10. Euge Groove - Livin' Large

Aki kicsit is ismer, az tudja, sokat gondolkozom az időn....a célokon....az életen...az értelmes dolgokon...a társadalmunkon. Pár napja is elgondolkoztam, hogy hogyan is élek, és nem nagyon tudtam találni olyan napot, percet, órát amikor is valami hiábavaló dolgot tettem...Ha úgy tetszik alap filozófiámmá vált, s alkothatok belőle egy jelmondatot is: Minden nap tégy valami hasznos dolgot! Persze mondhatod, mit nevezek hasznosnak? Olyan dolgot, amit szívesen feljegyzel a naplódba, ami mellé odaállsz és büszkén vállalod, amivel valakin segítesz, vagy amivel Te magad többnek érzed magad! Az idő ugyan végtelen, de nem nekünk. Jól behatárolt mennyivel is gazdálkodunk. A minap belefutottam egy szemléletes példába,  nézd csak az arányokat?

Kutyák vagytok ti mind

Szaladgáló kedvencek,
Simulékony ölebek,
Kutyák vagytok ti mind

A koncon marakodó,
Egymást megharapó,
Kutyák vagytok ti mind

Nyálcsorgató vérebek,
Kit nem érdekelnek a sebek,
Kutyák vagytok ti mind

A holdat megugató,
éjszakába loholó,
Kutyák vagytok ti mind

Kapu mögötti rabságban,
Örző-védő szolgálatban,
Kutyák vagytok ti mind

A leesett csontot váró,
Asztal mellett ugráló,
Kutyák vagytok ti mind

Vadászok ti nyúlkergetők
Tűzelő szukákért élők
Kutyák vagytok ti mind

Talpnyaló és pitiző
Simogatásért elfekvő
Kutyák vagytok ti mind

Elindultok forró nyomon
Megálltok minden szagon
Kutyák vagytok ti mind

A földet kaparó,
Néha fűbeharapó
Kutyák vagytok ti mind

(2014, Garas Attila)

Bevallom, ritkán olvasok verseket. A mai is csak úgy jutott el hozzám, hogy felcsendült a rádióban. Nem is tudtam hogy az. Valami lágy hang énekel, valami összetett mondanivalót....Furcsáltam is, a mai számoknak jóval egyszerűbb, szövege szokott lenni, ez most valahogy kilóg.  Aztán google barátom segített. Bennem maradt hát, most olvasom, hallgatom...még egy ideig velem lesz az biztos. Be is készítettem estére a József Attila összest. Mert verseket, jó olvasni!

József Attila - Kopogtatás nélkül

Ha megszeretlek,kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma.
A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.

Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levethetsz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papírt kapsz tányérul, amikor akad más is,
hanem akkor hagyj nékem is, én is örökké éhes vagyok.

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.

A melegvizes medence távoli szegletében egy kopaszodó úriember üldögél. Maga elé bámul, nézi a víz apró hullámait. A víz feletti gőzből régi ismerőse tűnik elő, aki nagy örömmel üdvözli:

- Szevasz Kareszkám.
- Szevasz Feri.
- Na, mi van megnyerted a futóversenyt?
- Nem is futottam.
- De azt mondtad fogsz: mi történt?
- Semmi, nem futottam.
- Mi bajod?
- Semmi.
- Dehogynem van valami, látom. Olyan vagy mint egy  fadarab.
- Tudod, olyan jó néha egyedül lenni.
- Igen. Jó neked. Nekem, elég akkor egyedül lenni ha alszom! Ha majd van kedved gyere, sakkozni!

Egy ballonkabátos öregúr áll a tér közepén. Február volt, kicsit kopottas kalapját a reggeli napfürdő bearanyozza, arcát a nap felé fordította. Egy aprócska óvodáskorú srác gurul oda mellé "motorjával", aki eltávolodott az anyukájától épp:

- A bácsi mit csinál itt?
- Megjött akire vártam.
- Dehát csak ketten vagyunk itt. Rám tetszett várni?
- Nem. Másra vártam.
- Anyura? Mindjárt jön.
- Nem, rá sem, arra nem lehet várni akit nem ismerek. - mosolyodott el.
- Dehogynem, én például mindig várom a Jézuskát, pedig nem is ismerem.
- Tényleg, igazad van - helyeselt az öreg.
- Régóta tetszik itt várni?
- Igen, már vagy három hónapja nem láttam.
- Hogy hogy? Nem is beszéltek mobilon?
- Vele nem lehet.
- Akkor minek tetszik várni, ha még beszélni sem lehet vele?
- Mert jó hatással van rám. Szeretem ha símogat, ha megérint. Kicsit megváltozik körülölttem minden.
- Akkor biztos anyura vár, Ő simogat engem, s szeretem ha megérint!
- Nem, ez esetben biztos nem rá vártam.
- Pedig itt jön. - s az anyuka már fogta is kezét s indultak tovább az óvodába. Szép napot! - üdvözölte az öreget.
- Köszönöm, viszont, Önöknek is!
Továbbhaladva csak furdalta a kíváncsiság.
- Anyu, szerinted a bácsi mire várt három hónapig?
- Szerintem a napfényre.
- Dehát miért, nem te mondtad mindig hogy a felhők felett is mindig süt a nap?
- De igen, csak így azért más.
- Tényleg más, már én is érzem, amióta megfogtad a kezem!

Papírember. (Paperman) Ez a címe a Disney rövidfilmjének. Egyfajta adaptációja annak, hogyan is lehet megtalálni a szerelmet...vagyis inkább hogyan lehet belegabajodni! Hangulatos, ötletes, és a monokróm hatással egészen egyedi is. Nézzük, hogy a  véletlenek mennyire is meghatározzák életünk. Ennyire elrendelné a sors utunk, vagy csak ennyire nem vesszük észre a körülöttünk lévő világot? Mennyire játszik szerepet a szerencsefaktor? S mit kell tenni ahhoz, hogy a dolgok úgy forduljanak, ahogy szeretnénk? Egy biztos, valamit tenni kell, ha mást nem meg kell tanulni papírrepülőt hajtogatni!

(Paperman, disneyanimation, 2013)

Imdb: Paperman, néhány gondolat a filmről: itt)

Közeleg az év vége, amikor leltárba szedjük mi is történt velünk idén. Már aki, én nem. Persze hazudnék ha nem lennének az évben meghatározó pillanatok, események, eredmények, de ezek mind csak kiragadott részek. Fontosak, de csak  végtermékek. Egy folyamat végtermékei. Engem pedig a folyamat maga érdekel.  Január egytől egészen december harmincegyig. De nem is lehet ezt így pontosan évre lebontani. Ugye nem?  S hogy a végeredményről is beszéljünk:
Jelentem megint közelebb kerültem Önmagamhoz. Kezdem megtalálni az egyensúlyt, miből mennyit, mikor, miért....Nem vagyok már hiperaktív, de ultrapasszív sem, tudatosan törekszem hogy jól érezzem magam a bőrömben. Nem szabok felesleges szabályokat, csak néha, s már elveimet is meg tudom magam előtt dönteni. Továbbra is élményeket gyűjtök, s ügyelek arra, hogy ami körülvesz az ne csak engem boldogítson. Már nem akarok több lenni magamnál. Tanulom hogy kell becsukni ajtókat, mert kinyitni már nagyon megy. Ami pedig állandó az az értékrendem, abból nem engedek. Már tudok számolni 10-ig mielőtt mondanék bármit is. Őrzöm humorérzékem, s haladok tovább a megkezdett utamon....mert tudom, érzem az irány jó!

Winnethou, Csingacsguk, Hosszú Toll, Szürke Bagoly, Ülő Bika...sokaknak egyből eszébe jutnak a ifjúsági irodalom remekei, Karl May-tól, Cooperig. Én is faltam őket. Megpróbáltam eltanulni a nyomolvasást, a hangtalan járást a mokaszinokban, utánoztam az indián sátrakat, s majdnem minden alsós farsangon indián akartam lenni.  Az "indiánság" szeretete mind a mai napig tart, sokat olvasok róluk, órákig képes vagyok hallgatni őket a Blahán, s még a mai napig olvasok indián regényeket. A belülről áradó nyugalom, a bölcsesség, a természetbe vetett hit, mindig lenyűgözött. S ha farsangon nem is, a lelkem mélyén egy picit indián is vagyok! Újabban Tőlük is olvasok ezt azt. S felfedezem a sorok között a lényeget. Szűkszavűak és lényegretörőek. Nincs kertelés, nincs sallang, kész tényeg, röviden, velősen. Nézzük egy példát, hogyan gondolkodnak a szerelemről:

Oriah Hegyi Álmodó öreg indián versfordítása

Sokunknak ismerősek a szavak, a  mondatok, körbefutott már egy párszor-párhelyen.  Lassan már túl közhelyes, de próbálj meg a sorok között is olvasni, meglátod kicsit más értelmet nyer, s talán előtör belőled is az indián. Mert valahol a jelen és a jövő számít nem igaz?