Történik a belvárosban, délben. Egy barna bőrű, jóképű (vélhetően brazil - legalábbis arcvonásából és hófehér fogaiból ítélve) srác hosszasan ölelkezik egy csinos, szürke kosztümös szőke lánnyal. Mindketten odavannak egymásért. Itt a tavasz, itt a szerelem is. De közeleg az elválás, hiszen csak egy közös ebédre jöttek össze. A hosszú csók után egyik balra, másik jobbra veszi az irányt, pont ellentétes irányba mennek. Körülbelül húsz lépést megtéve a lány hátrafordul, még egy utolsó pillantást vet hódolójára. Reménykedik hátha megfordul Ő is, elcsípheti utoljára tekintetét. Hiába. A srác már telefonját nyomogatva lépdel tovább. Arca rezdületlen, a mosoly már eltűnt, beletemetkezik mobil világába. A lány eléri a sarkot, és még egyszer visszafordul. Látja a fehér inges hátat, amely egyre messzebb kerül tőle. Távolodik térben. Érzései időben. Kölcsöntelen, pedig itt a tavasz! 
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.