gondolatok mindenről

Nődal

2011/03/08. - írta: Garas Attila

NŐDAL

Kacsinthat egy magazinról csábosan
Mosolyát szórhatja szét bájosan
Hangja selymes, alt vagy szoprán
Szeme olykor tüzet szór ám.
Remélem rájöttél kiről is regélek?
Mostan a szerelem szebbik feléről beszélek!

Gyújthatnak ők fényt a sötétben, de ha nem
porrá égetnek mindent a környéken.
Jól tudjuk mi férfiak,
a másik nem olykor vad!
Kalózok ők a vágyak tengerén
Portyáznak a férfi szívek mezején.
Feldúlnak mindent, úgy kutatnak
Minden követ megmozgatnak
Ha rád találnak, felzaklatnak.
Nem menekülsz, felfalnak.
S ha megadod magad jól vigyázz
Csak annak tedd, akit te is vársz.
Ettől megszelidül nyomban
De el is futhat gyorsan.
Ha ott marad Neked kedvedre
Ő leszen majd családod pillére.
Törékeny virág lesz belőle
S csak neked nyílik majd örökre!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://metszetek.blog.hu/api/trackback/id/tr956669623

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása