Van aki bélyeget gyűjt, más a különböző söralátéteket pakolgatja a polcára. Hallottam már rendőrsapka gyűjtőről is, de olyan is akad aki a nyakkendők bűvöletében él. Van aki, a ritkaságszámba menő festményeinek keres helyet a falon, vagy olyan, aki épp most szereli össze szekrényét, amibe majd egy helyen tudhatja nagyra dagadt éremgyűjteményét. Tárgyak, szenvedélyekkel. Mély gödrök, amiket idővel egyre mélyebbre ás a gyűjtő. Elmerül a rengetegben. Régen én is gyűjtöttem. Rágópapírt, meg sörös és üdítős dobozokat. Ezek voltak ugyanis könnyen elérhetők. Emlékszem, a házunktól nem messze volt egy kamionparkoló, ahol rendre dobálódtak ki az ismeretlen "nyugati" dobozok. Így került aztán a szekrény tetejére a Fantás-doboz, mellé egy Pepsi Cola, vagy egy Zipfer sörös doboz. Jól fogták a port, ámde mindenki megcsodálta aki arra járt. A rágópapíroknál (Donald és Turbo) néha csak azért vettem egy-egy doboznyit, hogy mind kibonthassam egyszerre. Nagy fogás, egy-egy ilyen akcióval megduplázható volt aktuális gyűjteményünk. A súlyos malacperselyek kizsebelésével járó beruházás viszont elég gyakran vált kidobott pénzé, főleg amikor sok azonosat találtunk bennük. Még szerencse, hogy el tudtuk cserélni egymás közt. Még ma is gyűjtök, de már nem tárgyakat. Élményeket. S képzeljétek, nincs egyforma. Nem is lesz. S nem kell nekik semmi tárolódoboz, sem nagyszekrény, sem hatalmas üres falakkal rendelkező lakás, bárhol elvannak, egészen piciny helyen. Bár a port ezek is fogják, de senkivel sem cserénék, s bőven elég ha én csodálhatom őket! :D
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.