A nap korán hajtja le decemberben fejét. Délután négy körül már az utcák fényei világítják be a hideg várost. Helga és Vili a meleg nappaliban valami régi VHS videókazettára felvett archív mesét néztek, amikor Helga felkiáltott:
- Ma december 5.-e van!
- És? - szólt vissza flegmán testvére Vili.
- Hát holnap jön a Mikulás!
- Kicsoda? - kérdezte az öcskös érdeklődve.
- A télapó, nagy piros kabátban, hosszú fehér szakállal!- magyarázta Helga.
- Én még sosem láttam Őt.
- Hát persze hogy nem, mert Ő akkor jár amikor éjszaka van. Rénszarvas húzta szánon közlekedik.
- Rénszarvas? Azok nem északon élnek?
- De igen, és Ő is ott él.
- Akkor minek mászkál errefelé kint a hidegben, ráadásul éjszaka?- kérdezte kiváncsian Vili.
- A jó gyerekeknek ajándékot hoz - folytatta Helga.
- Miféle ajándékot?
- Általában csokit, cukorkát.
- Nekem ne hozzon semmit, teleettem magam. Különben is nem tudja mit szeretek.
- De tudja, mindig azt hoz amit szeretünk.
-S honnan tudja, amikor nem kérdezte sosem? Egyezttet anyuékkal?
- Meglehet, azt nem tudom, de csak akkor hoz, ha kitakarítod a cipőd és kiteszed az ablakba!
- Az ablakba? Jóhogy nem az asztalra.
- Azért az ablakba, hogy könnyen boldoguljon az ajándék elhelyezésével. Sok helyre megy ugyanis.
- Akkor Ő nem az Mi télapónk?
- Nem a télapó mindenkié! Gyere takarítsuk ki a cipőinket!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.