Nem tagadom gyerekkorom kedvenc csokija, a mogyoró és a csokoládé tökéletes házasításával, nevezhetném inkább csokis mogyorónak - a nugátszerű termék megnevezés helyett - mert az arányok sokszor ezt tükrözték. Megjelenése igencsak egyszerűre sikeredett, a szaharai homokra sugalló narancssárga alapon megjelenő pálmafa sziluett nem egy bravúros design, mégis azonnal észrevehetővé tette az ABC-k polcain, a pálmafa pedig belecsempészett egy kis melegséget kicsiny szürke hétköznapjainkba, pláne ha beleharaptunk az olvadt csokiba! Afrika kevésszer jelent meg akkori életünkben, s minden lehetőséget megragadtunk hogy legalább képzeletben megtehessük az utat az óázisokkal teletűzdelt fekete kontinens felé - "Párduc oroszlán gorilla, makákó, bambusznád, majomkenyérfa, kókuszdió, szavannák, fekete nők" és AFRICANA csoki! :) Az akkori idő csokoládéinak talán egyik remeke a Budapesti Édesipari Vállalat Csemege Gyárában készülgetett s egyedülállóan földimogyorót tartalmazott, így nem lett a 70-es évektől virágkorát élő, közkedvelt piros mogyorós közvetlen konkurenciája, jól megfértek egymás mellett a boltok polcain.

A csokoládét beválogatták az elit klubba - megkapta a KIVÁLÓ ÁRUK FÓRUMA védjegyet, így már nem volt kérdés hogy minőséget kaptunk, ettünk. Aztán egy ideig eltűnt mindenhonnan, későbbi újravirágzása a 2000-es évek elejére tehető. Kizöldült a pálmafa, a sivatagi homokban meg homokbuckákat épített a szél, a nugátszerű termék kakaós tejtáblává változott. Állítólag a recept is új, már csak nyomokban találunk benne mogyorót...helyette inkább több tejet kapunk! Az is valami...de azért örömteli hogy ez a legenda is tovább él! :) Csoki meg volt, csoki van és csoki lesz is - - Africaban is! :)