Szerepek. Nemcsak a színpadon. Az utcán is. Trendi nő, üzletember, művészlélek, alternatív rocker, szórakozott professzor, sármőr, partyarc, csinibaba, deszkás és még folytathatnám a sort. Ugye beugrottak a képek? Sokan vagyunk, különbözünk, mégis megvannak a csapások. Sztereotípiák. Talán mert egy csoporthoz tartozni kell, vagy csak az érvényesülés egyszerűbb, vagy mert követni kell a trendeket - nem tudom. Félek is a többség csak magára aggatott jelmez. Persze annak eldöntése, mi mögött ki van, az sok-sok idő, amiből kevés van. Nem lenne egyszerűbb ha azok lennénk akiknek látszunk? Talán magunkat sem csapnánk be, s még az is lehet jobban áll a tükör előtt!
"egy színes rongy nekem nem sokat mond, (...) az legyél, akinek látszol és annak látszodj, aki vagy"
Sztevánovity Dusán
.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.