Kedvenc ital, kedvenc étel, kedvenc hely, kedvenc dal, kedvenc film...Mennyi mennyi kedvenc dolog! A sok között mindig akad kedvenc. A Kedvenc mindig létezik, maximum nem tudunk róla hogy az. Hogyan ismerjük fel őket? Például úgy hogy a kedvencünk és a magunk találkozásainak száma sokkal valószínűbb, mint amelyiket csak szeretjük. Szubjektív döntéseink alapján kialakul egy kör, amelyben a kedvenc a legszorosabb kapcsolatban van velünk. Keressük a társaságát, s hiányzik ha hosszú idő telik el nélküle. Ilyenkor újra fellapozzuk, megnézzük, meghallgatjuk stb. Ő a kiválasztott, a "legközelebb áll hozzánk" kategóriájában. S hogy mi alapján választunk kedvencet? Ennek a mechanizmusnak a leírása bonyolult. Minden azzal kezdődik hogy érzékeljük, majd befogadjuk, s megnézzük mit is vált ki bennünk. Aztán megtapasztaljuk a hozzá hasonlót, amely vagy jobb vagy rosszabb hatást generál. Máris elkészült egy rangsor, amely legtetején állók esélyesek a "kedvenc" jelzőre. Ha ezek után a rangsor legtetején állókkal időben többször érintkezünk, vagyis keressük a "társaságát" méltán nevezhetjük kedvenceknek. Ha nem akkor csak szeretjük, vagy tetszik, de különösebben nem mozgatja meg a bennünk lévő világot, szinte közömbös számunka. A kedvencek tehát elindítanak egy belső motivációt, amelynek terméke a velük való találkozásban teljesül be, s időről időre ismétlődik, mindaddig amíg nem váltja le egy jobb érzéssel eltöltött újdonság. A kedvencből szeretet dolog lesz, az újból kedvenc. Egy piciny törvény, amit az élet ír. Felteszem a kérdést ezek után: Ugye van kedvenc blogod? :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.