Nem lehet megunni! -sulykolta belénk a 80-as évek televíziós reklámhadjárata - A tej élet, erő, egészség! - hallottuk mindenhonnan. - Csupa erő, csupa izom, minden reggel tejet iszom! - mondogattunk egymásnak úton-útfélen. Bevallom én mégsem szerettem a tejet. Egyedül csak a meleg, vaníliás cukorral ízesített változatát tudtam meginni, no meg persze a kakaót. Azt minden mennyiségben. A helyzet azóta sokat változott. Képes vagyok meginni napi egy liter nyers tejet, bármilyen formában. Erősebb nem lettem tőle, de azt tudom, jó kálcium, B és D-vitamin valamint fehérjeforrás, mintegy 7000 év óta. Az állati eredetű tejet ugyanis emberi fogyasztásra i.e. 5000 körül használtak először. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, jöttek az ellenérvek a tejjel kapcsolatosan. Hallottam olyanról, hogy a cukorbetegség elsődleges kialakítója, a túlzott tejfogyasztás rák egyes fajtáinak kialakulását is elősegíti, és bizonyos légúti betegségek kialakulásáért is nagyban felelős. (bővebben itt és itt) Belegondolva abba, hogy a tejet csak a gyermek táplálására alakította ki az evolúció, s az ember az egyedüli aki más állat tejét fogyasztja ( felnőttként is) egyik-másik indoklást még el is tudom fogadni. De ilyen alapon más állatok húsának fogyasztása is merőben káros, nemde? Úgy vélem ez mennyiségi kérdés. A túlzott mennyiségű fogyasztás az, amely az ember táplálkozását egysíkúvá tereli, igaz ez a tejbevitelre is. Ez lehet a főbb gond, és nem a tej összetétele. Egy 70 kilogrammos férfi esetében két deci tej a napi ajánlott mennyiségnek kalciumból a 30 százalékát, B12-vitaminból a 30 százalékát, B2-vitaminból a 23 százalékát, fehérjéből a 12 százalékát és vasból a 3 százalékát fedezi. Persze ez ne az agyontartósítószerezett tejből legyen! Napi egy pohár untig elég , s még nem is beszéltem a rengeteg féle tejtermékről. Mert hogy van dögivel: túró, vaj, sajt, joghurt, kefír.... stb. stb. Ki ne szeretne ebből egyet-mást? Ma van a tej világnapja, fürödjünk hát tejben-vajban-sajtban, mert nem lehet megunni! :)
Tudja ezt Áron bátyánk is, akinek napi száz litert tejelő Riska tehene van. Csodájára jár az ország-világ, kimegy a bácsihoz egy riporter is, érdeklődik a "csodatehén" felől:
- Áron bátyám, hogy lehetséges, hogy a Maga tehene ennyi sok tejet ad?
- Áááá, semmiség az egész, minden a kedvességen múlik.
- ??
- Minden reggel kimegyek az istálóba és megkérdem a Riskát, hogy " Mi lesz ma vacsorára? Tej vagy marhasült? "
.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.