Ennyi igazság, és mindez másfél percben, igazán megható! A televízióban sajnos nem láttam, talán mert a "válságban" a kólagyártók sem hirdetnek unásig. A reklámhoz nincs mit hozzáfűznöm, a mozgókép magáért beszél! Ugye? Így el is készült az egyik legrövidebb bejegyzés(em) :D
Na azért talán mégsem! :)
Metszet: Vajon amikor mi születtünk, milyen levél íródott? Nem tévedek ha azt mondom: ugyanezt a levelet kapta meg mindenki, s feltételezem el is olvasta. Ha mégsem találja sehol tisztelt olvasó, eme kólásüvegbe zárt palackpostát most én nyújtom át Önnek. A nehéz időkben egy ekkora üvegnyi boldogság is nagy kincs! Azt hiszem pontosan 2 deciliter...
Szervusz Aitana! A nevem Josep Mascaró. 102 éves vagyok. Szerencsés fickónak érzem magam, mert megszülettem, ahogy Te is meg fogsz hamarosan; mert átölelhettem a feleségemet; mert ismerhettem a barátaimat és el is búcsúzhattam tőlük; és szerencsésnek, mert még mindig itt lehetek. Miért jövök el ma hozzád? Mert mindenki azt mondja majd, hogy rosszabbkor nem is születhettél volna. Válság van. De hidd el, ettől csak erősebb leszel. Megéltem én már ennél nehezebb időket is, de a végén úgyis csak a jóra emlékszik az ember. Ne vesztegesd az idődet értelmetlen dolgokra, inkább keresd meg azt, ami igazán boldoggá tesz. Mert az idő rohan. Én már 102 évet megéltem, és remélem adatik még pár. Az élettel az a baj, hogy néha túl rövidnek tűnik. Használd ki minden percét, mert azért jöttél erre a világra, hogy boldog légy.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.