A hajnali friss levegő szele megcsapta orrom, amint kiléptem a ház kapuján. Friss, és üde volt, olyan megnyugtató, simogató. Ilyenkor ősszel különösen kellemesek a reggelek. Érezhető ugyan az elmúlás illata, de mégis átjárja valami misztikum. Ma reggel sem volt ez másképp, mondom ezt annak ellenére hogy a nem egy vidéki házban ébredtem. Még itt a város egyik legforgalmasabb útján is érezhető volt a különbség. Mélyen belélegeztem hát a "reggelt", s feltöltődtem a hétre. Energiával, illatokkal, érzelmekkel. Mert a dolgoknak igazán csak a mélységekben van értelme... Lélegezzünk gyakrabban mélyebben! :D
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.