gondolatok mindenről

Sietős reggel

2017/11/22. - írta: Garas Attila

Történik 2017 novemberében Budapesten.

Esős nap volt november huszonegy. Hajnalban még csak szemerkélt, de reggelre szakadt. Éva korán ébredt, s elment az életkedve is amikor kinézett reggel az ablakon...Nem szerette az esőt. Hosszú nadrág szoknya helyett, a napszemüveg már nem takar, lassan a télikabát is elkél a ballon helyett...sehol a nőiesség, egy kivillanó boka, egy mélyebb dekoltázs, nyakig kell burkolózni a sálba. Ezt hozza az ősz. "Ez van, ezt kell szeretni." Mindig ez a mondat villant fel agyában, amit apja oly sokszor elmondott neki, amíg élt. 

A ruhaválogatás és a napi smink miatt már majdnem tíz perc késésben volt a munkából, amikor kilépett az ajtón. Annyi ideje se volt már, hogy a kedvenc zenéjét elindítsa telefonján, csak rohant a metrópótlóhoz. Basszus, elkések tuti....plusz tíz perc biztosan kell az átszálláshoz. Még el sem kezdődött a nap s egyre mélyebbre zuhant.

Felszállt a buszra, tömegnyomor, pár lépéssel jutott csak beljebb az ajtónál. A hely annyira szűkös volt, hogy a telefonját se tudta elővenni. A megszokott cselekvés ezúttal elmaradt, nincs levélellenőrzés, nincs üzenet, nincs zene, csak a tömeg. Lehet bambulni kifelé, de a párás ablakon ez lehetetlen. Jelen állapotban ha csak nem a földet nézi, kénytelen itt ott egy-egy szempárba akadni...Gyerekkorába volt hasonló, amikor a homokozóból két lapát közül felnézett pajtásaira. Elindult a busz. Egy idős bácsi unokáját okítja a piros lámpa tiltó jelzésére, s magyarázza melyik szint mi követ. Mögöttük egy anyuka babakocsiban épp gyerekét csitítja. Mellette a fiatal tizenéves diákok merengenek a mobiljukba, hiába ülnek egymás mellett, nem keresik egymás társaságát pedig vélhetően osztálytársak. Egy fiatal rapper a hatalmas füles ellenére tisztán kivehetően hallgatja a zenét, a mellette álló melegítőbe öltözött középkorú ember pedig a Nemzeti Sport hasábjait falja épp. Sok ember, sok stílus. "Csak hat megállót bírjak ki". - fut át Éva agyán. A kényszerhelyzet, kényszercselekvést szült, távolba mered,  hátha elkerül mindenkit, de a semmi helyett egy szőke srác tekintetét találja meg. A Marci? - nem Ő nem lehet, s  valóban, csak a mélyen beülő kék szemek amik hasonlítanak. Az összeakad tekintet azonban megállóról megállóra fejlődik, a néhány másodperces villantásokból percekké alakulnak, a csikorgó ajtónyitás se lopja el a figyelmet, összenéznek szüntelen - Változott a helyzet: "már csak egy megálló, s leszállok" - kezdjünk hát el felébredni...
A busz lassan megáll a hatodik megállóban. Éva nem kapkodja el a leszállást a kettes ajtónál, kétszer is visszapillant, de a tömeg már eltakarja a távoli ajtót, s vele a hirtelen jött idegent. Ennyi volt, huss. Iparkodva nyitja ernyőjét, mint ahogy a lábát is kapkodva szedi a bank felé, ahol dolgozik. A sietségnek okán a fülhallgatót is kénytelen zsebben hagyni, az esőcseppek sűrű kopogása a cipősarok koppanására válaszol. Pár perc múlva, azonban máshol kopognak, épp a bal vállán. Megfordul, és beülő szemek újra az ő szemére szegeződnek, mi több megszólalnak:  -  Szia, ne haragudj a zavarásért, Peti vagyok. Lassan öt éve csak mobilokba merülő tekinteteket látok a metrókon, buszokon, s nagyon megörülten neked. Van egy használt mobilom, érdekelne?
- Ő, izé....szia Peti...köszi de van...több mint öt éve...

couple-love-rain.jpg

 

 

Szólj hozzá!

Moszkva télen

2016/11/28. - írta: Garas Attila

Évekkel ezelőtt vettem egy puzzlet. 1500 db élmény. Havas Moszkva, a Krasznaja Plóságy azaz a Vörös tér festménye. Gyönyörű. Egyik barátomnak szántam, milyen jó lesz neki ajándéknak, épp volt egy orosz barátnője, s lakás minden sarka a nagy keleti testvérről szólt, Csarabuska, Matjoska, vodka...Lelkesen nekifogtam, aztán már lázasan pakolgattam, amolyan időkényszeresen: csináljuk, csináljuk! - mondogattam magamban, de persze élveztem is, ahogy az apró darabok kirajzolják például a  hagymakupolákat. Elég gyorsan is haladtam, s pár nap alatt összedobtam a felét. A gyorsan jött siker azonban megbosszulta magát, amikor már csak az eget kellett kirakni. Ennyi egyforma kék elemet én még nem láttam. Szégyen vagy nem, beletört a bicskám. Ha egy este három-négy darab a helyére került már örültem. Lehetetlen, soha nem lesz vége, futott át agyamon. A motivációm annyira alább hagyott, hogy feltettem a szekrény tetejére, hogy majd....majd egyszer...de le már soha nem került. Egészen tegnapig. Levettem, letöröltem a port és......szétszedtem majd újra a dobozba rejtettem. Feltettem ugyanoda, ahol volt. El tudtam dobni a "nagy tanító" befejezetlenségét. Máshogy, máshogyan. Változtattam a stratégián, mert az élet  nem állhat meg. Este bele is kezdtem egy másik kirakóba! :)      

img_1611.JPG

Mentés

Mentés

Szólj hozzá!

Látod?

2016/01/05. - írta: Garas Attila

Lesett az idei első hó, hirtelen, váratlanul. Bedugult város, járhatatlan utak, késő tömegközlekedés, csípős hideg. Mindenki toporog a megállóban, fázik. Egy vak anyuka is a buszra vár, gyerekének karját fogva.

- Hideg van.
- Tudom kisfiam.
- S nem jönnek a buszok.
- A hó miatt van.
- Bedugult a forgalom is. 
- Igen, mert lassan tudnak haladni.
- Ráadásul már nem is szép, tiszta latyak minden.
- Azért még van itt-ott szép fehér terület, látod?
- Látom, anyu.

bus-christmas-flekkefjord-snow-winter-favim_com-249022.jpg

 

 

Szólj hozzá!

Akarom-mátrix

2015/03/11. - írta: Garas Attila


Hogyan függ össze az ismeret és a vágy?

A. Amit ismerek, és akarom, az kell nekem

B. Amit ismerek, de nem akarom, az nem is kell.

C. Amit nem ismerek, de akarom azt megpróbálom megszerezni, talán sikerül

D. Amit nem ismerek, és nem is akarom az lehet egy elszalasztott lehetôség....

Valahogy így, és nálad sem mûködik máshogy!

Szólj hozzá!

Összekeverve

2015/03/03. - írta: Garas Attila

Nemrég elővettem a Rubik-kockámat. Sosem tudtam kirakni, mind a hat oldalát egyszerre. Egy-egy oldal sikerült, de hogy mind a haton csak a megfelelő szín szerepljen soha. Ha segítségül hívtam könyveket, metódusokat, úgy sikerült. Iránymutatással, kódolt lépéssorozatokkal, nem pedig érzésre. Bevallom sosem szakítottam rá elég időt, s talán ez volt a baj...

Ahogy nézegettem újra, s megint nekiálltam csavargatni, megint csak egy-egy oldal kirakásában leltem örömet, ráadásul amikor ezek el is készültek a többi sajnos csak jobban összekavarodott. Ezek szerint semmit sem fejlődtem, nem is csodálom, időt még most sem szakítottam rá. Arra viszont rájöttem: kirakni csakis úgy lehet, ha minden oldalra figyelünk egyszerre!!!!

Az életben is így van, egyfajta kockát rakosgatunk: egy ÉLETKOCKÁT, ahol az oldalak a következő jelentéssel bírnak:

Fehér oldal: egészség, sport
Zöld oldal: környezet, barátok
Kék oldal: munka, hivatás
Piros oldal: család, párkapcsolat
Narancs oldal: önmegvalósítás

169661.jpg

Kérdezhetitek hol marad a sárga oldal? A sárgával nem kell foglalkozni...mert ha az ötöt kiraktad, a hatodik magától a helyére kerül. :)

Ugyanúgy működik, mint az eredeti RUBIK. Ha koncentrálsz egy színre, a többi összekavarodik, kirakni csak úgy lehet, ha minden oldalra koncentrálsz! A különbség csak abban van, hogy ha kiraktad, akkor sem dőlhetsz hátra. Ha mind a hat oldalt a helyén van, nem mondhatod hogy kész a "remekmű",  Az élet ugyanis mindig összekavarodik!!

Manapság is ez van, összekeveredett minden, kezdhetem újra kirakni...de az biztos, hogy most fogok erre időt szakítani!

Szólj hozzá!

Szeretnék...

2014/10/16. - írta: Garas Attila

Szeretnék...

A fűben hemperegni,
városokban menetelni,
színházba csak úgy beülni,
a Balatont megkerülni,
tavasszal pisztrángot zabálni,
az esőre pólóban kiállni,
könnycseppeket letörölni,
őszi avarral zörögni,
tojásos lecsót készíteni,
otthont díszíteni,
krémeseket tesztelgetni,
éjszakákat átbeszélni,
tandem biciklire ülni,
közös élményeket szülni,
jó pár cipőt széttáncolni,
szűz hóban faszánkót tolni,
kandallóra gyertyát tenni
egyszer homárt enni
üzeneteket irkálni,
falakat telefirkálni,
helyeket megbámulni,
a nagyvilágon elámulni,
valakivel...

(g.a. 2014. október)

 silhouette-girl-whit-umbrella-3.jpg

Címkék: líra Vers
Szólj hozzá!

Elferdített slágercímek

2014/10/14. - írta: Garas Attila

Néhány hazai örökzöld sláger címe, kicsit másképp:

Neoton: Virrasztunk pirkadatig
R-GO: Sétál a közlegény
Hungária: Tekerd fel a földön fekvő rongyot
Első emelet: A mozgókép pörög ezek után is
Illés: Hordozható URH-vevő
Fonográf: Told felém a folyékony kenyeret
Bergendy: Atomjaira zúztad a motorom
Dolly Roll: Korunkbeli viszony
V-Moto-Rock: Nem tudok állni a padlón
Metro: Fésületlen pokolfajzatok
Bikini: Elhúzok de még...
LGT: Agyadban én legyek
Republic: Amennyiben nem máshol járnál
Katona Klári: Szia
Cserháti Zsuzsa: Felhőtlenség, itthon várlak!
Tátrai Band: Kora reggeli fuvallat
Piramis: Repülj feljebb
Koncz Zsuzsa: Abban az esetben jómagam szúrós tövisű virágként léteznék
Kovács Kati: Azonnal kéne beszüntetniKorál: A lakóhely irányába
Zoltán Erika: Románcra jöttem én a világra

stb.....

 

acenaodc4.jpeg

Címkék: zene humor RETRO
Szólj hozzá!

Sajtból van a Hold!

2014/10/08. - írta: Garas Attila

Hinni valamiben. Meghatározó, erős érzés.
Ha valamiben erősen hiszünk, azt tulajdonképpen igaznak fogadjuk el. A hit nem vágyakozás, mert vágyakozni csak az iránt lehet amik beteljesülésre várnak. A hit nem reménykedés, mert abban benne van a bizonytalanság. A hit nem cél, hanem eszköz. Eszköz a céljaink eléréséhez. A hit nem más mint akarat. Akarom-e azt, mennyire akarom, vagyis hiszek-e benne? A hit mindig belülről jön, mi magunk vagyunk a gyökere. Miben is kell legelőször hinnünk? Magunkban. Ehhez az első lépcső pedig Önmagunk megismerése. Hogy is hihetnénk olyanban,amit nem is ismerünk? Az ismerkedés pedig egy hosszú, ám érdekes folyamat. Ahogy közeledsz hozzá, úgy derülnek ki titkok, szőnyeg alá söpört gondolatok, mélyre ásott vágyak, célok. A fontosból érdektelen lesz, az érdektelenből fontos. Megváltoznak a prioritások, megváltozik a szemlélet. Amikor mindez már kezd összeállni, még akkor is jönnek új meglepetések, amikkel szembe kell nézni. Később, (jó sok év után), egyszer csak majd barátként üdvözlöd Önmagad, kinek ismered minden reakcióját, megérted minden gondolatát, cselekvését. Na innentől viszont feltétel nélkül hinned kell benne!
Hinni valamiben. Meghatározó, erős érzés. Ki mondta azt, hogy nem sajtból van a Hold?

cheese_moon.jpg

Szólj hozzá!

Egy zsák krumpli

2014/10/06. - írta: Garas Attila

Ingyenes krumpliosztásról szól a hírdetmény a fürdő bejáratán kifüggesztve. Jogosultak akik kerületi kártyával rendelkeznek. A fali ragasz előtt két nyugdíjas beszélget:

- Te átvetted már?
- Dehogy. Nem érdekel, pedig a barátnőm már szólt.
- Igen? Akkor add el neki!
- Pénzért?
- Na ná, majd babszemért!
- ....de eladni?
- Igen, gondold csak meg, két fürdőbelépő ára!


nyirseghir-magyar-krumpli-05-650.jpg

 

Szólj hozzá!

"Zene nélkül az élet tévedés volna"

2014/10/01. - írta: Garas Attila

Mondd meg ki a barátod, megmondom ki vagy...tartja a közmondás, de ha megmondod milyen zenét szeretsz, akkor ismerni is foglak! :) Na jó csak egy picit, mégis sokat elárul valakiről mit hallgat gyakran,  mi a kedvenc száma és miért, mi a szövege a dallama....stb. Magam is sokat gondolkozom azon, miért pont az, miért pont így tetszik, vagy nem.  Pedig csak a hangok és a csend pontos és tudatos elrendezése, semmi több! A lehetőség viszont végtelen.
Zene = rendezett zaj.
Zenélni = Érzelmeket közvetíteni hangokkal. Elmondani valamit amit szavakkal nem lehet. Olyan nyelvet alkotni amit mindenki megért.
Zenész: a rendezett zajt hangszerrel közvetítő ember.
Mindig is csodáltam őket. legyen az az utcán bazseváló Lajos, vagy a milánói Scálában áriázó mezzoszoprán. Idegenvezetők, egy olyan világba, ahol csak az idő található. Jön az ütem, peregnek a hangjegyek, összeáll az dallam, s eltűnik a tér. Sokat utazom ide, visszajáró turista vagyok. Ráadásul ide csak annyi az útlevél, hogy behunyod a szemed. Friedrich Nietzsche mondta egyszer. "Zene nélkül az élet tévedés volna." Tévedés, de inkább hiba. Kellenek nekünk ezek az úti élmények! :)

 Te merre indulsz ma, a zene világnapján?

music.jpg


 

 

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása