Biztos mindenkinek van olyan dolga, amit szívesen elfelejtene a múltjából. Mindenkinek. Egy esemény, egy pillanat, egy rossz élmény. Egy illat, egy személy.. Van olyan ember is, aki egész múltját is letagadná. Pedig azt is mi/ő éltük végig, az is hozzánk tartozik. Lehet elfelejteni? Vagy csak ideiglenesen nem gondolni rá? Kell egyáltalán elfelejteni? Nehéz kérdések, még nehezebb válaszokkal. A legegyszerűbb az lenne ,ha úgy tudna működni az emberi agy, mint a számítógépes vírusirtók. A nem szükséges elemeket karanténba helyezi. Átteszik egy olyan helyre, ami nem is kerülhet használatba. De a valóság nem ilyen, s a kellemetlen emlékek is éppúgy megtalálhatók a fejünkben, mint a kellemes. Ráadásul kitörölhetetlenek. De akkor mit lehet tenni? Ha már kitörölni nem tudjuk, akkor nyomjuk el. A nagy számok törvényét figyelembe véve, "sokkal több" kellemesebb emlékkel ellensúlyozhatók. Így, majd ha gondolatunk a múltból válogat emlékképeket, akkor több esélye lesz annak, hogy nem rossz emléket húz nekünk elő. Így azzal sem lesz problémánk, hogy is fogadjuk el múltunk, hiszen ahogy volt, úgy volt....
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.