Hátrahagyva a nagyváros forgatagát egy kisváros kellős közepén termek, ahol nincsenek forgalmas utcák, zsúfolt terek, embertömegek. Ahol a főúton percenként megy el egy-egy autó, de inkább biciklik fényei zavarják meg a sötétséget. A távolságok gyalogosra méretezettek, kényelmes sétákkal bármi elérhető. Árnyas fák, kényelmes padok nyújtanak kényelmet és melegséget. Tiszta a levegő, tele zöldfelülettel a közterek, nem mindenhol aszfalt meg beton. Barátságos főtér, gondozott parkok, szinte érzed ahogy körülölel a nyugalom. Lelassult az idő, néha már túlontúl is...a nyüzsgéshez szokott embernek egy idő után elvonási tünetei vannak... mégis jó itt lenni és egy picit megállni...kiszakadni a rohanásból, fújni egyet-kettőt, feltöltődni, hogy aztán újult erővel vágjunk neki az időkergetésnek!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.